Krimiblog

Blog  Steen Lassen, a mintaszerű családapa

Önnek anyagi nehézségei vannak? Adósságokba verte magát? A házat jelzálog-hitel terheli? A bankszámláját zárolták? Mit tesz ön, ha felelősségteljes családapaként meg akarja óvni szeretteit az anyagi nehézségekből fakadó megaláztatásoktól? Emellé még saját lakhatását és kosztját is biztosítani óhajtja, egész hátralévő életére?
Steen Lassen, ez a bizalomgerjesztő dán kisvállalkozó nagyon hatékony módszert dolgozott ki e komplex problémák egyszerű megoldására. Az alábbiakban ezt a módszert részletezem, azzal a kifejezett kéréssel: még a legkétségbeejtőbb anyagi helyzetbe kerülve sem ajánlom ezt a megoldást!

Egy sajátos közúti baleset

2010 május hetedikén, délután két óra tizennyolc perckor, a Holbæk melletti Kvanløse-ben a Skovvejenen, a mentőket egy sajátos közlekedési balesethez riasztották. Egy gépkocsi teljes sebességgel futott bele egy álló teherautóba.
Amikor a mentők megérkeztek, a kocsiban egy középkorú férfit találtak, könnyű sérülésekkel, valamint egy kislányt, holtan. Egyértelmű volt, hogy a gyermek nem az ütközés áldozatául esett. Az autóban késelték halálra.
A rendőrök az első helyszíni szemle során nem tudták egyértelműen megállapítani, hogy a kislányt a baleset előtt, vagy után gyilkolták meg.
Azonosították a - könnyű sérülésekkel kórházba szállított - sofőrt és a halott gyermeket is: az 50 éves Steen Lassen-t és kisebbik leányát, a 12 éves Josefine-t.

Meghökkentő vallomás

A kórházba szállítást követően Lassen beismerte: szándékosan hajtott bele a teherautóba, hogy véget vessen saját és gyermeke életének is.
Azonban a baleset nem volt halálos, a légzsákoknak köszönhetően mindketten túlélték az ütközést. Ekkor Lassen elővette a hobbikést, amelyet a munkaruhája zsebében hordott magával, és ezzel vágta el gyermeke torkát. Állítása szerint a saját ütőereit is fel akarta vágni, de ez nem sikerült neki, mert a kés a gyermekgyilkosság közben kicsorbult.
Lassen azt is bevallotta: otthonukban aznap meggyilkolta a feleségét és nagyobbik leányukat, Emilie-t is.
A rendőrök fél háromkor már megjelentek a Greve-ben, a Tværager 46. szám alatti villában, és meg is találták Lassen feleségét, az 50 éves Bende Grosen Lassen-t és 18 éves leányukat, Emilie Grosen Lassen-t - halálra késelve.
Azonnal letartóztatták Steen Lassent, háromszoros gyilkosság vádjával. Fizikailag nem volt kritikus az állapota, de pszichésen nagyon zavarodottnak tűnt, ezért az első tárgyalásokon nem is volt jelen, amikor a vizsgálóbíró elrendelte az előzetes letartóztatását.
Ebben az időpontban a rendőrök még csak annyit feltételezhettek: családi tragédia történt; valamely ok folytán az utolsó csepp is kicsordult a pohárból, és a családfő ámokfutásba kezdett.

Mi motiválta ezt a vérengzést?

Könnyű ügy volt, a madár azonnal dalra fakadt. Már a kihallgatás elején kitört belőle: "agyonütöttem az édes, drága lányaimat!"

Kérdés, hogy milyen indítéka lehet egy tisztes, középkorú családapának egy ilyen módszeres családirtásra?

Kiderült: a tragédia előtti napon Steen Lassennek elvileg meg kellett volna jelennie egy banki ügyintézésen, de nem volt bátorsága elmenni. Aznap este a felesége megkísérelt színházjegyet vásárolni a neten - mivel azonban a bankszámla zárolásra került, a tranzakció sikertelen volt. Lassen kénytelen volt beismerni: adósságokat halmozott fel. Nemcsak a közös házat terhelte jelzálog, hanem Lassen szerencsejáték-tartozásai is gyarapították az adósságokat. A kisvállalkozás az utóbbi időben veszteségessé vált. Az anyagi nehézségeket - és a mindennapok stresszét - csak fokozta, hogy Lassen felesége nemrégiben elveszítette az állását.

A kétségbeesett családapa

"Úgy éreztem, hogy minden elveszett. Egész éjjel nem aludtam, csak fel-le járkáltam a nappaliban. Végül elhatároztam, hogy végzek magammal, de ugyanakkor azt éreztem, hogy ezzel cserbenhagynám a családomat. Ezért tettem azt, amit tettem" - így hangzott Lassen magyarázata a bíróság előtt.

Amikor Steen Lassen elhatározta: meggyilkolja feleségét és leányaikat, azt tekintette legfontosabbnak, hogy "semmit ne vegyenek észre".

Reggel elvitte kocsival a kisebbik lányát, Josefine-t az iskolába, ezután ismét hazatért. Egy fadorongot vitt magával a házba, mert a feleségét és a nagyobbik lányát álmukban szándékozott agyonütni.

A hálószobába lépett, és fejbecsapta a feleségét (a képen balra) a doronggal, ezután Emilie szobájába ment volna, de hirtelen kinyílt a szülők hálószobájának ajtaja, és Bende a fürdőszobába indult.

"Megdöbbentem, mert azt hittem, hogy eszméletlen. Röviddel ezután Bende visszatért a hálószobába. Láttam, hogy rengeteg vér volt a fürdőszobában és a folyosón is. Feltakarítottam a vért a folyosón, hogy Emilie ne lássa meg, ha felébred. Bezártam a fürdőszoba ajtaját."

Eközben Emilie (a képen jobbra) felébredt, és kiment a ház másik fürdőszobájába. Amint visszatért volna a szobájába, Lassen hátulról leütötte a doronggal.

"Nem emlékszem, hányszor ütöttem, de elveszítette az eszméletét, és a szobájába vonszoltam" - vallotta Lassen.

Munkaruhát viselt, amelynek zsebében egy hobbikés rejtőzött. Lassen elővette a kést, átvágta leánya torkát, és bezárta a szoba ajtaját.

Ezután a feleségével közös hálószobába ment, ahol Bende eszméletlenül hevert a padlón, az ágy mellett. Lassen az asszony torkát is átvágta, majd bezárta a hálószoba ajtaját.

A két gyilkosság után Lassen a gépéhez ült, és búcsúlevelet fogalmazott. Ebben a levélben megírta, hogy soha életében nem volt boldog; hogy eljátszotta az életét, és mások életét is tönkretette, s emiatt nagyon rossz a lelkiismerete. Részletezte, hogy milyen anyagi gondok nyomasztották, továbbá azt is, hogy az utóbbi időben megromlott a feleségével a kapcsolata. Abbéli reményét is kifejezte, hogy mindenki megbocsájt neki.

Rendet rakott és kitakarított a nappaliban, majd átöltözött egy tiszta munkaruhába.

Az utolsó közös kocsikázás a kisebbik lánnyal

Ezután elhozta a 12 éves Josefine-t (a képen jobbra) az iskolából. Ekkor délelőtt fél 12 volt. Otthon Josefine - mit sem sejtve arról, hogy a házban holtan hever az édesanyja és a nővére is - letette az iskolatáskáját, ezután édesapjával elmentek még kocsikázni kicsit - ez korábban rendes szokásuk volt.

"Arra gondoltam, hogy így intézem el a helyzetet, és kerestem valamit, amibe belehajthatnék. Fontolóra vettem, hogy egy szemben haladó járművel ütközzek szándékosan, de erre nem tudtam rászánni magamat, mert tekintettel akartam lenni a velem szemben haladó, vétlen autósra" - magyarázta Steen Lassen.

Viszont megpillantott egy parkoló teherautót az út másik oldalán. Ekkor letért az útról, egy hídra, majd le az útra és teljes sebességre kapcsolt. Azt gondolta: "ha belehajtok, akkor mindkettőnknek vége."

"Szándékosan elejtettem a telefonomat, és megkértem Josefine-t, hogy keresse meg - hogy a figyelmét eltereljem, és ne jöjjön rá, mi történt. Belehajtottam a teherautóba, hogy mindketten odavesszünk - de a kocsi légzsákjai kioldódtak és mindketten életben maradtunk. Josefine rám nézett..."

Steen Lassen zsebében továbbra is ott lapult a hobbikés. Most elővette, és elvágta vele a kislány torkát. Gyorsan kellett cselekednie, és többször is torkon szúrta a gyermekét; a nagy sietségben a gyermek arcát is összevagdalta.

Egy civil ruhás rendőrjárőr sietett a szerencsétlenség helyszínére. Josefine feje az apja ölében nyugodott.

"Nem tudom, hogy ebben az időpontban halott volt-e már. Öngyilkosságot kíséreltem meg, megpróbáltam felvágni a csuklómon az ütőereket, de nem sikerült elég mélyre vágnom, mert a penge eltört" - magyarázta Lassen.

A bíróság előtt azzal kísérelte meg a megmagyarázhatatlant megmagyarázni: szerette volna megkímélni a családját az anyagi ellehetetlenedés okozta megaláztatásoktól.

A szakértők közben rekonstruálták a balesetet is, és egyértelműen kijelentették: az a sebesség (70 km/h), amellyel Lassen az álló teherautóba hajtott, gyakorlatilag nulla esélyt adott a halálos balesetre.

A tökéletes látszat - csalóka volt

A család egy ismerőse a következőképpen nyilatkozott: "Igazán mintaszerű apa volt, amilyet mindenki szeretne magának. Nagyon, nagyon aranyos ember volt. Mindent megtett a gyermekeiért, egyszerűen imádta őket. A lányok feltétel nélkül szerették, soha nem hallottam őket panaszkodni az apjukra."

A tragédiát megelőző időszakban Lassen elmesélte több ismerősének is, hogy depresszióban szenved, és anyagi gondjai vannak. A baráti körben mindenki tudott tehát arról, hogy Lassen cége csődbe ment, a felesége pedig munkanélküli lett. Arról már nem tudtak az ismerősök sem, hogy az - 1991-ben vásárolt - családi ház továbbra sem volt tehermentes, ráadásként 700 ezer korona egyéb tartozásuk is volt.

Az anyagi nehézségek ellenére, az ismeretségi körben mindenki úgy látta: a gyerekek mindketten boldogok, Lassent pedig barátságos, vendégszerető és segítőkész embernek ismerték.

Sérülékeny pszichéjű - de beszámítható

Lassen elmeállapotának vizsgálata a következő eredménnyel zárult: világéletében érzékenykedő volt, és egy bizonyos szintig konfliktuskerülő. A gyilkosságokat megelőző napokban erős érzelmi bizonytalanságot élt át: a valóságészlelése elbizonytalanodott, és az anyagi helyzetét övező kilátástalanság kétségbeejtette. Ezek az érzelmek viszont nem befolyásolták a beszámíthatóságát, az elmeállapota alapján büntethető.

Amikor a tárgyalás során a boncolási jegyzőkönyvek felolvasásra kerültek - a három áldozatot ért brutális ütésekről és szúrásokról -, Steen Lassen nem volt hajlandó jelen lenni a tárgyalóteremben. A bíró ezért elrendelte, hogy a vádlottat vezessék el, amíg az igazságügyi orvosszakértő véleménye elhangzik.

Lassent életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték; halmazati büntetésként pedig semmit sem kaphat meg a felesége hagyatékából, illetve a gyermekei örökségéből.

Noha Lassen elismerte bűnösségét, az ítéletet megfellebbezte. A fellebbezést elutasították.

Az utolsó szó jogán Lassen bocsánatot kért mindazoktól, aki a tette következményei miatt most szenvednek. Elmondta továbbá: szeretet és nem gyűlölet motiválta arra, hogy meggyilkolja a családját. Ő maga ötéves volt, amikor édesapja elhagyta a családot, és ezt ő egész életében nem tudta kiheverni. Nem szerette volna cserbenhagyni a feleségét és a gyermekeit, ezért inkább kiirtotta őket.

22 Oct 2017

Figyelmeztetés

Az itt olvasható tartalmak a nyugalom megzavarására kifejezetten alkalmasak.
13 éven aluliaknak ezért egyáltalán nem ajánlott, 16 éven aluliaknak pedig csak nagykorú felügyelete mellett javasolt a Krimiblog olvasása!

Nézd meg ezt is!

Kategóriák

Köszönettel

DebianGIMPInspiration GalleryDaFontMonstra

Kontakt

ravnengel ætt yahoo dott no